ALAPSZABÁLY
2010. november 28-i Közgyűlésen a jelenlévő alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt követelmények szerint elhatározták a Pápai Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete létrehozását.
A Pápai Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete Közgyűlése 2010. november 28-án az alábbi alapszabályt fogadta el.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület adatai:
a) Egyesület neve: Pápai Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete (továbbiakban az Egyesület, betűjele PÁNKE);
b) az Egyesület székhelye: 8500 Pápa, Szabó Ervin u. 52. I em. 3.;
c) az Egyesület levelezési címe: 8500 Pápa, Fő tér 17.
2.) Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy, képviseletére az elnök jogosult.
3.) Az Egyesület célja:
a) az élet és az anyaság tiszteletére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése;
b) a nagycsaládosok sajátos érdekeinek képviselete és szolgálata;
c) felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a nagycsaládok képviselnek;
d) a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösségekké szervezése.
4.) Az Egyesületet a fenti célok érdekében tevékenykedő egyéni tagok alkotják.
5.) Az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért esetleges eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.
6.) Az Egyesület pecsétje kör alakú, "Pápai Nagycsaládosok Közhasznú Egyesülete, Pápa" szélfelirattal. A pecséten azonosításra alkalmas további jelölés is szerepelhet.
II. AZ EGYESÜLET FELADATAI
1.) Az Egyesület az általános rendelkezésekben meghatározott cél érdekében:
a) ösztönzi az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítását, segíti a több generáció együttélési feltételeinek megteremtését;
b) elősegíti a nagycsaládosok valós társadalmi helyzetének felmérését és bemutatását;
c) javaslatokat terjeszt elő az illetékes állami, politikai és társadalmi szervekhez és szervezetekhez a családokat, különösen a nagycsaládokat érintő ügyekben;
d) törekszik a nagycsaládok politikai, gazdasági, társadalmi és erkölcsi jelentőségének megismertetésére és elismertetésére;
2.) Az Egyesület:
a) pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el és nem is nyújt nekik, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így pl. országgyűlési képviselőjelöltet nem állít és nem támogat);
b) biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabály III. pontjában meghatározott tevékenységére fordítja;
d) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
III. AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGEI
1.) Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) bekezdése alapján:
„… szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,…
kulturális tevékenység,…
környezetvédelem,…
hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,…
emberi és állampolgári jogok védelme,…”
Ezek a szolgáltatások ingyenesek.
2.) Az Egyesület célját és feladatát elsősorban az alábbi eszközökkel valósítja meg:
a) anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával a nagycsaládosok gondjainak enyhítése érdekében;
b) felvilágosító munka végzésével a családok törvényes lehetőségeiről;
d) találkozók, fórumok, kulturális programok szervezésével;
e) külföldi és belföldi intézményekkel, és a külföldi és belföldi nagycsaládos szervezetekkel történő kapcsolatok kialakításával, és az együttműködésből eredő lehetőségek kihasználásával;
f) érdek-képviseleti feladatkörében illetékes szervekhez történő javaslatok előterjesztésével és egyedi kérelmek támogatásával, valamint egyéb érdekképviseletekkel rendszeres kapcsolattartás, konzultáció, koordináció és lehetőleg közös fellépés útján;
3.) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó és honlapja útján is nyilvánosságra hozza.
IV. AZ EGYESÜLET TAGJAI
1.) Az Egyesület tagja:
a) rendes,
b) pártoló és
c) várományos tag lehet.
2.) Az Egyesület rendes tagja lehet mindenki, aki saját háztartásában legalább három gyermeket nevel vagy nevelt fel, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, és vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést, valamint a tagdíj rendszeres fizetését.
3.) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes- vagy jogi személy, aki (amely) munkájával vagy szellemi javaival, ill. anyagi eszközeivel az Egyesület tevékenységét támogatja, és vállalja a pártoló tagsággal járó kötelezettségek teljesítését.
4.) Az Egyesület várományos tagja lehet mindenki, aki 35 évesnél nem idősebb, háztartásában három vagy több gyerek nevelését tervezi, egyetért az Egyesület célkitűzéseivel, és vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való közreműködést, valamint a tagdíj megfizetését. A várományos tagot harmadik gyermeke nevelésének bejelentésével az Egyesület automatikusan rendes taggá nyilvánítja. Ha a várományos tagnak belépésétől számított 15 éven belül nem lesz a háztartásában legalább három gyermeke, akkor minden külön intézkedés nélkül pártoló taggá minősül át.
5.) A rendes, a pártoló és a várományos tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A jelentkezőket az Elnökség veszi fel. A felvételt megtagadó határozat ellen a Közgyűlésen fellebbezésnek van helye. A Közgyűlés kétharmados szótöbbséggel bírálhatja felül az Elnökség határozatát.
6.) A tag a tagságból eredő jogait akkor gyakorolhatja, ha tagdíját befizette.
V. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.) Természetes személy rendes tagságából eredő jogai:
a) az Egyesület bármely tisztségére megválasztható az egyesületi törvény rendelkezését figyelembe véve;
b) személyesen részt vehet az Egyesület Közgyűlésének és taggyűléseinek munkájában;
c) javaslatokat, indítványokat tehet, továbbá felszólalással, fellebbezéssel fordulhat az Egyesület illetékes testületéhez;
d) családtagjaival együtt részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain;
e) családtagjaival együtt igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit;
f) ingyenes tagság illeti meg azt a családot, aki a háztartásában 10 vagy annál több gyermeket nevel.
2.) Rendes tag kötelezettségei:
a) működjék közre az Egyesület célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításában;
b) egy évben 24 óra időtartamban köteles az Egyesület munkájában részt venni;
c) tartsa be az Alapszabály és az SZMSZ előírásait;
d) rendszeresen fizesse a tagdíjat (adott év tagdíjfizetési határideje minden év március 15-e). Adott év július 1-től csatlakozó tag a csatlakozás évében csak az éves tagdíj felét köteles befizetni;
e) a természetes személy tag jelentse be a család adatainak változását;
3.) Pártoló tag jogai:
a) tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésein (tehát szavazati joga nincs);
b) javaslatokat, indítványokat tehet az Egyesület illetékes testületeihez;
c) természetes személy pártoló tag részt vehet az Egyesület rendezvényein, tanfolyamain,
pályázatain;
d) jogi személy pártoló tagot illető egyéb jogokat a vele kötött szerződés tartalmazza.
(Magyarázat: pártoló tag a fentiek szerint az Egyesület vezetőségének nem lehet tagja.)
4.) Pártoló tag kötelezettségei:
a) segítse el az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
b) rendszeresen fizesse a tagdíjat (adott év tagdíjfizetési határideje minden év március 15-e). Adott év július 1-től csatlakozó tag a csatlakozás évében csak az éves tagdíj felét köteles befizetni;
c) jogi személy pártoló tag teljesítse a vele kötött szerződésben vállalt kötelezettségeit.
5.) Várományos tag jogai és kötelezettségei azonosak a pártoló tag jogaival és kötelezettségeivel.
VI. A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE
1.) A rendes tagság, a várományos tagság és a természetes személy pártoló tagsága megszűnik:
a) kilépés;
b) kizárás;
c) elhalálozás vagy az Egyesület megszűnése esetén;
d) a jogi személy felszámolásával.
A rendes tag, a várományos tag és a természetes személy pártoló tag az Egyesületből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet.
A tagdíjfizetési határidő (illetve a tagdíjfizetési kötelezettség betartására vonatkozó felszólítás 3×30 napos határidejének) elmulasztása az Egyesületből való kizárást eredményezi. Megkezdett részletfizetés esetén a kizárás nem történik meg, de az egy évnél tovább hátralékkal rendelkező tag is kizárásra kerül, kivéve, ha az Elnökség a tagdíjhátralékot, vagy annak egy részét méltányosságból elengedi. A kizárás elnökségi határozattal történik, és ellene a Közgyűléshez lehet fellebbezni. Tag felvételét csak akkor kérelmezheti újra, ha az elmaradt tagdíjat is rendezi.
Az Elnökség határozattal kizárhatja azt a rendes tagot, várományos tagot, ill. természetes személy pártoló tagot, aki a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, a közösséget bomlasztja vagy pedig magatartásával az Egyesület hírnevének komolyan árt, valamint azt a rendes tagot, aki nem felel meg a IV. 2.) bekezdésében meghatározott bármely feltételnek. A kizárást kimondó határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni a VI./2. Pontban leírtak szerint. Tag felvételét ezekben az esetekben nem kérelmezheti újra.
2.) Amennyiben a tagdíj nem fizetése miatti kizárásról kapott határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett személy a tagdíj befizetését igazolja az Egyesület Elnökségénél, akkor a tagsága továbbra is fennmarad. A kizárásról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Közgyűléshez. A fellebbezést az Elnökségnek címezve kell feladni, és az Elnökség a legközelebbi Közgyűlés tárgysorozatába köteles azt felvenni, addig a határozat végrehajtását fel kell függeszteni.
3.) Jogi személy pártoló tagsága megszűnik:
a) a vele kötött szerződés megszűnése vagy felbontása esetén;
b) a jogi személy jogutódlás nélküli megszűnése esetén.
VII. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSÉNEK ALAPVETŐ ELVEI ÉS SZABÁLYAI
1.) Az Egyesületet a hatóságok és más szervek előtt, valamint a nemzetközi kapcsolatokban az elnök képviseli. Az elnök ezt a jogát esetenként, vagy egyes feladatköröket illetően tartósan is átruházhatja. Az Egyesület ügyintéző testülete az Elnökség. Az Egyesület ellenőrzési testülete az Ellenőrző Bizottság.
2.) Az Egyesület testületei:
a) Közgyűlés;
b) Elnökség (elnök, elnökhelyettes, elnökségi tagok és titkár).
c) Ellenőrző Bizottság (2 fő).
VIII. A KÖZGYŰLÉS
1.) Az Egyesület legfőbb testülete a Közgyűlés. A Közgyűlést a rendes tagok, várományos tagok, valamint a pártoló tagok alkotják. A jogi személyiségű tagok képviselőjük útján vesznek részt rajta.
2.) A Közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. A rendes évi Közgyűlés összehívásáról lehetőség szerint legalább egy hónappal, de mindenképpen legalább 8 nappal korábban a titkár gondoskodik, a napirend egyidejű közlésével. A napirendet a titkár az elnökkel közösen állítja össze. A Közgyűlés összehívásáról szóló értesítést és a napirendet a tagokhoz írásban kell eljuttatni. Ezenkívül az Elnökség rendkívüli Közgyűlést a napirend közlésével együtt szükség esetén bármikor összehívhat. Az Ellenőrző Bizottság vagy a tagok egyharmada vagy a bíróság indítványára köteles összehívni. Rendkívüli Közgyűlésre annak időpontja előtt legalább 3 héttel kell kiküldeni a napirend-javaslatot is tartalmazó meghívót. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
3.) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazatképességgel rendelkező tagok 50%+1 fő jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent szavazatképes tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a határozatképességre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy a titkár elnököl.
4.) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály jóváhagyása, vagy módosítása, illetőleg az Egyesület egyéb szabályzatainak elfogadása;
b) az Elnökség és az Ellenőrző Bizottság megválasztása, illetőleg a tisztségviselők visszahívása és lemondásuk elfogadása;
c) az Egyesület éves költségvetésének és az éves tagdíjaknak a megállapítása;
d) a zárszámadás jóváhagyása;
e) a közhasznúsági jelentés elfogadása;
f) az éves beszámoló elfogadása;
g) határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni;
h) elbírálja az Elnökség kizárást kimondó határozata ellen benyújtott fellebbezést;
i) tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat;
j) más egyesülettel való egyesülés elhatározása;
k) a feloszlás kimondása és ilyen esetben döntés az Egyesület vagyonának hovafordításáról;
l) döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak.
A j), ill. k)-ben leírt határozatot a Közgyűlés csak kétharmados többséggel hozhatja meg.
A d), e) és f) pontokban megjelölt feladatok egyidejűleg, tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés kétharmados döntése alapján történnek.
5.) A Közgyűlés jegyzőkönyvvezetésére, határozathozatalára, eljárásrendjére vonatkozó rendelkezések:
a) a Közgyűlésen olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a Közgyűlés előtt legalább egy nappal az Egyesület titkárához beérkeztek. A Közgyűlésen résztvevők egyszerű szótöbbséggel további indítványok napirendre tűzését határozhatják el;
b) a Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást addig kell ismételni, amíg a szavazategyenlőség megszűnik. Titkos szavazást rendelhet el a Közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik;
c) titkos szavazásnál a jelölést nem kapott tagok sorából két fő szavazatszámláló bizottsági tagot jelöl a levezető elnök. A jelöltek a jelölést elutasíthatják, elfogadása esetén a Közgyűlés előtt nyilatkoznak, hogy tevékenységüket a vonatkozó törvények betartásával fogják végezni, a személyi kérdésben szavazásra bocsátott jelöltekkel szembeni összeférhetetlenségről nincs tudomásuk. A jelöltek személyét a Közgyűlés elutasíthatja, illetve más tagokra is javaslatot tehet. A szavazatok begyűjtése, összeszámolása és az eredmény kihirdetése a Szavazatszámláló Bizottság feladata.
d) a Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás;
e) valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület Közgyűlésének vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt;
f) a Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a jegyzőkönyvvezetőt a Közgyűlés levezető elnöke kéri fel. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés által megválasztott két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenléti ívet, tárgysorozatot, a határozatokat, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Egyesület iratai között megőrizni. Folyamatos kezelését az Egyesület titkára látja el;
g) a Közgyűlés határozatait a Közgyűlés időpontját követő két héten belül az Elnökség írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti;
h) az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.
IX. AZ ELNÖKSÉG
1.) Az Egyesület végrehajtó és ügyintéző testülete a Közgyűlés által megválasztott 5 tagú Elnökség.
2.) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök;
b) elnökhelyettes;
c) elnökségi tagok (2 fő);
d) titkár.
3.) Az Egyesület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát e tisztségre kell megválasztani. Az Elnökség többi tagját a Közgyűlés feladatkör megjelölése nélkül választja meg.
4.) Az Elnökség:
a) gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról;
b) a Közgyűlés két ülése közötti időben az Egyesület munkáját irányítja;
c) határoz a rendes tagok, várományos tagok és a pártoló tagok felvételéről;
d) határoz a kizárásokról a VI./1 pontban meghatározottak szerint;
e) összehívja a Közgyűlést és gondoskodik annak előkészítéséről;
f) kidolgozza az Egyesület által megkötendő elvi megállapodásokat;
g) elkészíti és a Közgyűlés elé terjeszti az Egyesület éves költségvetését és zárszámadását, valamint közhasznúsági jelentését;
h) beszámol a Közgyűlésnek a tagfelvételekről és kizárásokról;
i) elbírálja a tagdíjak részletfizetésére irányuló kérelmeket, illetve határoz az elmaradt tartozások részleges vagy teljes elengedéséről;
j) dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
5.) Az Elnökség az üléseit havonta tartja, de szükség esetén bármikor össze lehet hívni. Az Elnökséget az elnök hívja össze legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően. Ha azt az Ellenőrző Bizottság vagy legalább 3 elnökségi tag kéri, az elnök köteles egy héten belüli időpontra rendkívüli elnökségi ülést összehívni. Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon az Elnökség legalább 3 tagja jelen van. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 15 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség legalább 3 tagja jelen van. Az Elnökség tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Határozatait írásban kell közölnie az Egyesület tagságával, valamint az egyéb érintettekkel.
6.) Ha az Elnökségnek legalább 3 tagja 30 napon belül lemond, akkor az egész Elnökség mandátuma megszűnik. Ez esetben az Egyesület képviseletét az Ellenőrző Bizottság veszi át, és legalább 45, legfeljebb 60 nappal későbbre rendkívüli Közgyűlést hív össze új Elnökség megválasztása céljából. Az új Elnökség megválasztásáig az Ellenőrző Bizottság csak halaszthatatlan ügyekben dönt, amelyekről a rendkívüli Közgyűlésnek beszámolással tartozik.
7.) Az 1997. évi CLVI. törvény 8. és 9. paragrafusainak megfelelően az Elnökségnek és az Ellenőrző Bizottságnak nem lehet tagja, aki a szavazást megelőző két éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
8.) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
9.) Az elnökségi tagok, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek előzetesen tájékoztatni a Közgyűlést arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
10.) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétlése szükséges, amíg meg nem szűnik a szavazategyenlőség. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
11.) Az Elnökség tagjait 4 évi időtartamra kell megválasztani. A mandátum lejárta után újra megválaszthatók.
12.) Ha egy elnökségi tag tisztség, vagy ellenőrző bizottsági tisztség megüresedik, akkor a megüresedést követően legalább 45, legfeljebb 60 nappal későbbre rendkívüli Közgyűlést kell összehívni a megüresedett tisztség betöltése céljából.
13.) A Közgyűlés az Elnökség bármely tagját visszahívhatja, ha az érintett személy törvénysértést követett el, illetve tevékenységével megsértette az Egyesület Alapszabályát vagy veszélyezteti az Egyesület érdekeit, és vele szemben az Ellenőrző Bizottság, illetve a Közgyűlés tagjainak legalább egyharmada visszahívást javasolt.
14.) Az elnökségi tisztség megüresedik:
a) ha a tisztségviselő tisztségéről lemond;
b) ha a tisztségviselő feladata ellátásában előre láthatóan 90 napnál hosszabb ideig akadályoztatva van;
c) ha a Közgyűlés az általa megválasztott tisztségviselőt visszahívja;
d) a tisztségviselő elhalálozása esetén.
15.) Az Elnökség tagja nem lehet tagja politikai párt országos vezető testületének.
X. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
1.) Az Egyesület felügyelő testülete az Ellenőrző Bizottság, amely 2 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
2.) Az Ellenőrző Bizottság:
a) figyelemmel kíséri az Egyesület jogszabályok, Alapszabály, valamint egyéb szabályzatok szerinti működését;
b) ellenőrzi az Egyesület pénzügyi gazdálkodását, különösen az Egyesület költségvetésében jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelel felhasználását;
c) megvizsgálja az Egyesület zárszámadását, és véleményét közli a Közgyűléssel;
d) jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérhet az Elnökség tagjaitól, illetve az Egyesület tagjaitól;
e) ellenőrzi az Egyesület iratkezelését, illetve iratvezetését;
f) jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni.
3.) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az Elnökség elnöke vagy tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója;
e) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ki van zárva.
4.) Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, ülésein mindkét tagjának jelen kell lennie.
5.) Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, azokon jegyzőkönyvet készít.
6.) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és adott esetben annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé;
b) az elnökségi tagok vétkességére utaló tény merült fel.
7.) Az Ellenőrző Bizottság megállapítása és javaslata alapján az Egyesület illetékes testülete köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és minderről az Ellenőrző Bizottságot értesíteni.
8.) Az intézkedésre jogosult testületet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a testület összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
9.) Az Ellenőrző Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein, továbbá betekinthetnek az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatják.
10.) Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek.
11.) Az ellenőrző bizottsági tisztség megüresedik:
a) ha a tisztségviselő tisztségéről lemond;
b) ha a tisztségviselő feladata ellátásában előre láthatóan 90 napnál hosszabb ideig akadályoztatva van;
c) ha a Közgyűlés az általa megválasztott tisztségviselőt visszahívja;
d) a tisztségviselő elhalálozása esetén.
12.) Az Ellenőrző Bizottság tagjait 4 évi időtartamra kell megválasztani. A mandátum lejárta után újra megválaszthatók.
XI. AZ ELNÖK ÉS AZ ELNÖKHELYETTES
1.) Az elnök:
a) a Közgyűlés ülései között folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit;
b) irányítja a Közgyűlés által hozott határozatok végrehajtását;
c) az Elnökség két ülése közötti elnöki tevékenységéről az Elnökségnek beszámol;
d) vezeti a Közgyűlés és az Elnökség üléseit;
e) képviseli az Egyesületet;
f) az Elnökség felhatalmazása alapján elvi megállapodásokat köt;
g) konferenciákat és más rendezvényeket szervez.
2.) Az elnököt akadályoztatása esetén – annak időtartamára – az elnökhelyettes helyettesíti. Amennyiben ő is akadályoztatva van, a titkár látja el az elnökhelyettesi teendőket.
3.) Az elnöki tisztség megüresedése esetén a rendkívüli Közgyűlésig az elnökhelyettes, az ő akadályoztatása esetén az Elnökség által erre felkért helyettes látja el az ügyvivő elnöki teendőket.
4.) Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 4 évre szól. A mandátum lejárta után az elnök újra megválasztható.
XII. A TITKÁR
1.) A titkár:
a) irányítja az Egyesület adminisztratív, gazdasági, ügyviteli szervezetét;
b) gondoskodik az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről, iratkezeléséről;
c) gondoskodik a folyamatos és eseti adatszolgáltatásról az Egyesület testületei és tisztségviselői, valamint külső szervek számára;
d) az elnök konzultánsaként működik;
e) előkészíti a Közgyűlés üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok nyilvántartásáról.
2.) A titkár megbízatása visszavonásig, illetve lemondásig tart.
XIII. ALÁIRÁSI JOG ÉS AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1.) Az elnök egy személyben jogosult aláírni.
2.) Az Egyesület vagyoni-pénzügyi forrásai:
a) a tagdíjak;
b) a pártoló tagok juttatásai;
c) közérdekű kötelezettség-vállalásból és egyéb forrásokból (pl. banki kamatból, pályázatok
elnyeréséből) származó vagyoni értékek, juttatások;
d) az Egyesület rendezvényeinek bevételei;
e) az Egyesület által folytatott tevékenység nyereségéből származó hozzájárulás.
3.) Az Egyesület vagyoni és pénzügyi ügyleteiben az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes és a titkár együttesen jogosultak aláírni.
4.) Az Egyesület a pénzügyi jogszabályok, az Alapszabály rendelkezései, valamint éves költségvetése alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról zárszámadást készít.
5.) Az Egyesület a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonnal a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az Alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik.
6.) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.
XIV. VEGYES RENDELKEZÉSEK
1.) Az Egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását a Közgyűlés kimondja;
b) más egyesülettel egyesül a Közgyűlés határozata alapján (tagegyesületi megállapodás kötése esetén ez a rendelkezés nem érvényes);
c) a bíróság feloszlatja;
d) a bíróság megállapítja megszűnését annak következtében, hogy tagjainak száma tartósan 10 fő alatt van, vagy az Egyesület egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést.
2.) Megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
3.) Az Egyesület honlapján keresztül nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
4.) Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet – az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (1) bekezdése alapján – az ügyészség gyakorolja.
A jelen Alapszabályt az Egyesület Alakuló Közgyűlése 2010. november 28-án a 2/2010. számú Közgyűlési határozatával elfogadta. Rendelkezései 2010. november 29-én lépnek hatályba.